A vízzárás!
A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül másodikként a zárás pontosságával, a szigetelőképességgel összefüggésben lévő, a csapadék átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját veszem pontosabb vizsgálat tárgyává.
A vízzárás
A vízzárás fogalma a vizsgálati szabvány [7] szerint: a zárt és rögzített vizsgálati próbatest azon képessége, hogy a vizsgálati feltételek mellett a vízáthatolással szemben milyen nyomásértékig ellenálló (Pmax = a vízzárás határa). Másképp van fogalmazva a magyar követelmény szabvány fogalommeghatározásai között:
A zárt ablak vagy erkélyajtó ellenállása egyidejűleg fellépő esőhatással és szélnyomással szemben. A fogalom angol és német megfelelője a „Watertightness" és a „Schlagregendichtheit" kifejezés.
A hétköznapi szóhasználat inkább a tömítetlenség jellemzésére alkalmasabb beázás fogalmat használja. A szerkezet belsejébe történő vízbejutást a nedvesedés jelzővel illeti. A műszaki szóhasználat pedig a vízzel szembeni védelem jellemzésére a tömítettség fogalmat használja.
A vízzárás
A vízzárás fogalma a vizsgálati szabvány [7] szerint: a zárt és rögzített vizsgálati próbatest azon képessége, hogy a vizsgálati feltételek mellett a vízáthatolással szemben milyen nyomásértékig ellenálló (Pmax = a vízzárás határa). Másképp van fogalmazva a magyar követelmény szabvány fogalommeghatározásai között: A zárt ablak vagy erkélyajtó ellenállása egyidejűleg fellépő esőhatással és szélnyomással szemben. A fogalom angol és német megfelelője a „Watertightness" és a „Schlagregendichtheit" kifejezés. A vízzárás mérése vizsgálólaboratóriumban termékcsoportonként történik. Egy terméktípus adott nyitásmódú kialakításának megfelelő próbatestet kell egy mérőkamra elé felfogatni, és a szabványos eljárásnak megfelelő pozitív és negatív nyomáskülönbségeket létrehozva, adott vízmennyiséget a megadott módon a felületre permetezni. A csapóesőnek kitett esetben a felületre közvetlenül permetezve (A módszer), a részben védett felületeket utánozva a majdnem függőleges permetsugárral (B módszer) történik a vizsgálat. Meg kell várni a vízáteresztés pillanatát, amikor a belső felület nedvesedik, vagy azon a víz lefolyik. A vizsgálat 3 bevezető széllökés után 15 percig nyomás nélkül zajlik, 2 liter/ perc vízmennyiséggel négyzetméterenként. Ezután a nyomás 5 percenként emelkedik.
Fel kell jegyezni a beázáskor a nyomáskülönbséget, a beázás helyét és a vízbehatolás módját (nedvesedés, csepegés, csorgás vékony sugárban), a víz mennyiségét. Rögzíteni kell a tömítő, vízelvezetésre szolgáló alkatrészek típusát (vízorr, alumínium vízkivezető sín végzáróval, középtömítés, peremtömítés stb.).
A vízzárás értékelése
A vízzárás értékelése a kapott vízzárás nyomásfokozat és a vízbehatolás meny-nyisége alapján történik. [8]
Az eredmény alapján a csapóesőnek kitett (A jelölésű) és a csapóesőtől védett (B jelölésű) beépítési helyszínre vonatkozóan kap a nyílászáró teljesítménykategória besorolást. Azt a nyomásértéket kell figyelembe venni, amíg a szerkezet vízzáró. A mért adattal a vizsgáltnál kisebb és maximum 50%-kal nagyobb felületű, azonos kialakítású szerkezet jellemezhető. Érdekes megfigyelni, hogy a magyar és az európai osztályok fordított sorrendet követnek. A magyarországi szabály a legszigorúbb - V1 - különlegesen vízzáró fokozatból indul és halad az egyre enyhébb nagy, közepes, és kis vízzárású elvárás felé. Az európai szabvány a legenyhébb követelményt jelentő - 1A fokozat - követelményszintből indul ki, és halad a legmagasabb 9A osztályú követelményszint felé. Lehetséges ennél nagyobb mértékű vízzárás is. Ekkor a nyomásértéket kell az „E" jelölés mögé írni. (Lásd az 1. táblázatot.) Összefüggés van a vízzárási jellemző az ablak vagy ajtó légáteresztési, léghanggátlási jellemzője között, mivel mindegyik a szerkezet deformációja következtében változik. A mérési adatokból közvetve következtetni lehet a szerkezet szélállóságára és a biztonsági eszközök teherbíró képességére is.A hétköznapi szóhasználat inkább a tömítetlenség jellemzésére alkalmasabb beázás fogalmat használja. A szerkezet belsejébe történő vízbejutást a nedvesedés jelzővel illeti. A műszaki szóhasználat pedig a vízzel szembeni védelem jellemzésére a tömítettség fogalmat használja.
Gyakorlati jelentőség
A gyakorlati jelentőségét a vízzárási besorolásnak és fokozatoknak az adja, hogy egyes épülettípusok, beépítettséghelyzetek, szélnek való kitettség miatt eltérő elvárásokat támasztunk a nyílászárókkal szemben. Egy nagy kinyúlású tetővel védett, szélmentes beépítéshez nem szükséges drága szerkezet. Elegendő egy fa vízvető megfelelő vízorr-kialakítással. Egy kiemelkedően magas épület azonban legtöbbször kettős tömítésű fém vízelvezetéssel ellátott szerkezeteket igényel.
Elvárások
A jelenlegi elvárás a magyar szabvány szerinti. Magyarország legnagyobb szélsebesség szerinti zónái a követelményszabvány egyik ábrája szerint három szélzónára osztottak. A szélzónától és az épület magasságától függően az ablakok és erkélyajtók célszerű vízzárási fokozatai az F3 függelék táblázatában találhatók. Például az I. szélzónában V1 különleges vízzárású szerkezet beépítése célszerű. A II. szélzónában 7,5 m szintmagasságig V3 közepes vízzárású, 7,5-30 m szintmagasságig V2 nagy vízzárású szerkezet is elegendő. A III. szélzónában 7,5 m szintmagasságig V4 kis vízzárású szerkezet is megengedett, 7,5 m felett V3 közepes vízzárású szerkezet javasolt. Az új termékszabványra épülő kidolgozás alatt álló alkalmazási irányelv a szélnyomás terhelésének függvényében a település beépítettsége, az épület homlokzati magassága az épületen való elhelyezkedés (sarokhoz közel, falközépen) függvényében határoz meg javasolt teljesítményjellemző kategóriákat. Például utcasoros beépítésű családi házakra közepes vízzárású V3/ 4A-5B kategóriás nyílászárók ajánlottak. Balaton-parti többemeletes szállodán az épület sarkától 5 m-en belül és a harmadik emelet fölött különleges vízzárású V1/ E 750 kategóriájú, míg az alatt elég különleges vízzárású V1/ 9A kategóriájú nyílászárók beépítése is.